tag:blogger.com,1999:blog-3086351231229684780.post8888376507653019821..comments2023-10-06T18:08:28.177+02:00Comments on Vannak még jó gyerekek...: A tanulási nehézség elsődleges tüneteiAngelahttp://www.blogger.com/profile/09333199299594679758noreply@blogger.comBlogger4125tag:blogger.com,1999:blog-3086351231229684780.post-67916318447838998392010-10-12T08:31:24.914+02:002010-10-12T08:31:24.914+02:00Való igaz, hogy pont ők gyakran úgy viselkednek, h...Való igaz, hogy pont ők gyakran úgy viselkednek, hogy az embernek kihullik a haja tőlük. Dühroham, lemondás, agresszió, idétlenkedés- kikészülünk mi is, és a tanárok is. Csak azt ismételgetem magamnak is mindig, hogy ez neki sem jó. Talán úgy tenni, hogy "nekem jó az egyes is", és teszek erre az egészre, könnyebb, mint folyton küzdeni és veszíteni. Feladják, ahogy mi is feladjuk azt, amire folyamatosan képtelenek vagyunk. Az a gond, hogy míg én nem ülök körhintára, mert tudom, hogy hányok tőle, addig a fiainknak újra és újra be kell menni az iskolába, és szembe kell nézni a kudarcukkal. Dacol, dühöng, frusztrált, boldogtalan. A te fiad menekülése ez a dacos "azért se".Angelahttps://www.blogger.com/profile/09333199299594679758noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-3086351231229684780.post-31874147743403716222010-10-11T20:55:57.709+02:002010-10-11T20:55:57.709+02:00Szia Doris,
Azt hiszem, hogy a legnagyobb probléma...Szia Doris,<br />Azt hiszem, hogy a legnagyobb probléma nálunk az volt és talán még mindig az, hogy az én kicsi fiam belecsücsül a buta vagyok szerepbe és onnan kirobbantani?... Hát nekem nagyon nem megy, pedig nem buta, csak képtelen odafigyelni, vagy nem is akar, mert egyszerűbb ezt a szerepet játszani. És ez a suliból jön. Sokszor volt olyan, hogy itthon majdnem tökéletesen tudta a leckét (még ha nem is csillagos ötösre, de négyesre tuti), és mit csinált másnap a suliban? Feleléskor közölte, hogy nem készült... Vagy ha írtak, akkor laza mozdulattal kihúzta a kérdésnél a válasz helyét. Ilyenkor mit lehet csinálni? Mert persze hiába viszem be az itthoni próbadolgozatot, ami szinte hibátlan volt, arra nem lehet jegyet adni.<br />És ha pedig leckét kell írni, most meg már egyre inkább tanulni, az kész rémálom. Hiszti a köbön és mindenfajta melléktevékenység. Jártunk nevtanban, magán rendelésen, ahol simán átverte a pszichológust, először adni akart neki hiperaktivitásra gyógyszert, de amikor mi húztuk az időt ez ügyben, akkor kb. két hét múlva már visszakozott, hogy mégsem kell, csak következetesnek lenni. Vagy megpróbálni magára hagyni, hogy lássa a következményt. De egy ilyen gyereket hogy hagyhatnék magára?<br />Annyi, de annyi kérdés...és hol vannak a válaszok?<br />CattyCattyhttps://www.blogger.com/profile/15026538424699649774noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-3086351231229684780.post-42631348918878248422010-10-09T06:01:28.401+02:002010-10-09T06:01:28.401+02:00Mikor Bobi elsős volt, azt gondoltam, minden rendb...Mikor Bobi elsős volt, azt gondoltam, minden rendben lenne, ha kiscsoportban tanulhatna. Bizonyosan figyelni tudnának rá, és a saját tempójában haladhatna, ráadásul csend lenne körülötte. Akkor még nem tudtam semmit arról,hogy nagyon egyszerűen kivehető az iskolából egy gyerek- de ez egy másik történet. Most is ezt gondolom, hogy 28 gyerek mellett képtelenség egy tanulási zavaros gyereket tanítani. E mellé még jön, hogy ezeknek a gyerekeknek legtöbbjétől a tanárok haja égne áll. Hiába tudja ő, hogy nem tehet róla, az idegeinek nem tud parancsolni. Ha jól értem, a te kisfiad az izgága tipus. Az enyém nem, viszont mivel az órák nagy részében unatkozik, gyakran elveszti a fonalat, nem érti, mi zajlik körülötte, ettől zavarban van, idétlenkedni kezd, és persze be kell neki írni (ez is az iskola nyomása: tudjuk, hogy miért rosszalkodik, de a többi gyerek előtt példát kell statuálni). <br />Minden szempontból hátrányos a helyzetük szegényeknek. Egyáltalán nem csodálkozom, hogy a kisfiad sportol. Ott legalább szabadon mozoghat anélkül, hogy bántanák érte.Angelahttps://www.blogger.com/profile/09333199299594679758noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-3086351231229684780.post-28256307143644864562010-10-08T18:08:06.603+02:002010-10-08T18:08:06.603+02:00Szia Doris,
Nagyon igaz amit itt a végén írtál és ...Szia Doris,<br />Nagyon igaz amit itt a végén írtál és talán ez a legnehezebb is benne. Hogy tudja, azért mert más SZERETJÜK. Hányszor hallgatjuk tőle, hogy mert nem is szeretsz, mert csak morogsz velem (pedig csak miatta morgunk, hogy kész legyen a lecke, hogy ne érje negatív élmény emiatt).Az én legnagyobb fiam is figyelemzavarral küzd és mióta erről még papírunk is van még nehezebb dolgom van az iskolával. A papír eddig csak rontott a helyzetén. Azon túl, hogy jár fejlesztésre (és végre nem fizetünk érte), soha sehol nem értékelték még önmagához képest és a szakvéleményben leírtak szerint. Már feladtuk, hogy azt kérjük azt vegyék alapul. Remélem, most, hogy felsős lett jön egy kis változás, más tanárok, újak :-) Talán felkeltik az érdeklődését és akkor neki is megy :-) Végre van olyan amit "szeret", amire "kiváncsi". Ott ügyes is nagyon. Ő például a sportban nagyon ügyes és értékelik is benne. De a külső megjelenésben amiket írtál, mintha ő lenne személyesen. Vékony, válogatós, édesség és sós nasi mániás és felöltözni rendesen? Na az nehezen megy neki még most is. <br />Köszönöm a klikket :-)<br />CattyCattyhttps://www.blogger.com/profile/15026538424699649774noreply@blogger.com