Ki ez itt?


Biztosan megfordul a fejedben, ki is ez itt a semmiből, aki beleokoskodik a pedagógusok, pszichológusok,  anyák, nők titokzatos, hét lakat alatt őrzött világába.
Angéla vagyok, egy pedagógus, aki egyáltalán nem a pedagógusokra jellemző életutat járja. Nem vagyok 20 éve a pályán és már akkoriban gyűlöltem piros tollal a gyerekek füzetébe (f)irkálni, mikor még a tábla előtt okoskodtam nap mint nap.
Miután anno megszereztem a diplomámat, hat éven át tanítottam. Még első évben találkoztam Thomas Gordon kommunikációs módszerével, illetve a drámapedagógiával, és azonnal éreztem, hogy ez a kettő az, amit én pedagógiának tartok, amivel érdemes a gyerekekhez közeledni. Amíg tanítottam, minden lelkesedésemet, hitemet a munkámba fektettem. Mikor később családom lett, gyorsan született három gyermekem, így gyakorlatilag több, mint tíz évet otthon töltöttem mindenféle komolyabb szellemi munka nélkül. A sok évnyi gyes után másfelé kezdtem keresgélni. Voltam MLM- es hálózatvezető, műkörmös, és hirdetési manager (hehehe). Végül megtaláltam azt a munkát, ami a legtökéletesebb számomra, és ezzel gyakorlatilag visszatértem a gyerekekhez. Kirándulásokat szervezek nekik, vezetem a csoportokat, éneklek, játszom velük. Mondhatni, pedagógus vagyok anélkül, hogy tanítónak kellene lennem.
Ez néhány hónappal ezelőttig tökéletesnek tűnt, és én is örültem, hogy talán tényleg rátértem arra az útra, amin megmaradhatok. Ekkor derült ki, hogy legkisebb fiamnak nem úgy megy az iskola, ahogy ezt én elképzeltem, ráadásul a munkám miatt észre sem vettem, hogy eddigre mennyi szenvedésen és megaláztatáson van már túl a problémái miatt. Hogy tudjam, van-e  kiút ebből a helyzetből, tudok- e valóban segíteni neki, vagy jön a szokványos fejlesztés, ami az esetek (gyerekek) többségénél semmilyen érdemi eredményt nem szokott hozni, hát keresni, majd tanulni kezdtem.
A véletlennek köszönhetem, hogy a Kulcsár- féle komplex mozgásterápiát találtam meg, de azt hiszem, ez a legjobb, ami történhetett velem. Jelenleg azon dolgozom, hogy a komplex mozgásterápiát minden olyan lehetőséggel ötvözzem, ami visszaadja ezeknek a gyerekeknek az önbizalmukat, enyhíti az őket ért stressz hatásait, és megnyitja nekik a kaput a könnyed tanulás felé. Kulcsárné Pannika ezt a szemléltet adta át nekem, eszerint segítem a fiamat, és építek egy új utat magamnak.
Ez tehát az új állomás az életemben, amelyre a saját gyerekem vezetett, akinek azóta már személyre szabott terápiát tudok nyújtani. Ha többet nem érek el a sok tanulással, mint hogy ő önmagára talál, már az is jó, de azt gondolom, hogy minden gyereknek jár egy esély.

8 hozzászólás. Szólj hozzá te is!:

Erdei Zita írta...

Kedves Angéla!

Nagyon szívet melengető olvasni a soraidat, és biztos,hogy sikeres lesz az az út amin jársz,mert annyi szeretet van benned!

Névtelen írta...

Kedves Angéla!
Örömmel olvastam blogját, sajnálom, hogy nem előbb tudtam róla...
A mi szervezetünk a hiperaktiv gyermekeket nevelő családok alapítványa, segíteni szeretnénk a családoknak gyerekeknek, 5 éve működünk, a hét végén volt a szakmai és családi napunk, és legnagyobb bánatomra, pont azok akiknek adni szerettünk volna, nem jöttek, a családok.
Szívesen működnénk együtt Önökkel, egy beszélgetés erejéig ha találkozhatnánk, aztán eldönthetjük:)
a honlapunkon tájékozódhat rólunk
www.adhd-magyarorszag.com,
örömmel várom jelentkezését adhdmagyarorszag@gmail.com
Hajdu Ágnes

Angela írta...

Zita: Köszönöm, Zita!

Ágnes: Már írom is a levelet!

Garffyka írta...

Most bukkantam a blogodra. Akiből ennyi szeretet és törődés világlik, biztos sikerrel veszi az akadályokat, bármekkorák is legyenek.

Névtelen írta...

Kedves Angela!
Ma talaltam ra az oldaladra.Elhataroztam, hogy kiprobalom a mozgasterapiat a fiamnal.O most 8 eves illetve 9 lesz oktoberben.Oxigenhianyos allapotban szuletett. Nagyon sok egeszsegugyi problemank volt-van.A tornanak es a sok foglalkozasnak koszonhetoen ma szerintem elg elfogadhato allapotban van. A fiam 2.osztalyos tanulo integralt oktatasban reszesul matekbol es iras-olvasasbol.A tegnapi pszichologus kivizsgalasa alapjan a verbalis kepessegei elmaradnak az atlagtol nagyon lassu es lassan erti meg a feladatokat,de latni hogy sokat foglalkozunk vele. A logikai gondolkodasa gyenge szinte egy ertelmi fogyatekos szintjen van, onallotlan a gondolkodasmodja.Mindent forditva lat igaz balkezes.Szerinte valamilyen *idegrendszeri gubanc* van nala,es idovel mentalis problemai lehetnek.Nagyon szeretnem segiteni a fejlodeset es a magam modjan probaltam is, szakmai segitseget nem nagyon kaptam ezert dontottem ugy hogy a tapasztalataid alapjan kezdunk dolgozni.Koszi!

Névtelen írta...

Kedves Angéla!

Gratulálok neked! Fantasztikus amit, és ahogyan csinálsz! Köszönöm Neked, hogy mindezt közreadod! Nagyon sok jó ötletet olvastam a blogodon! Én is tanító vagyok, - éppen GYED-en a harmadik gyermekemmel - és keresem a módszereket, ötleteket, amit a munkám során megvalósíthatok. Nagyon sok SNI-s gyerek volt a legutóbbi osztályomban, és nagyon zavart, hogy nem tudtam hogyan tudnék igazán hatékonyan segíteni nekik. (Sajnos a főiskolán csak azt tanultuk meg, hogy mely részképesség-zavart miről ismerhetünk fel, de arról nagyon keveset és általánosságban beszéltek, hogy mi mit tehetünk a gyerekek fejlesztéséért.)
Nem gondolkodtál még azon, hogy az ötleteidből könyvet írj? Biztos sok szülőt és pedagógust érdekelne!
Örülök, hogy rád találtam!
Kívánom, hogy még sok ötleted, kitartásod és türelmed legyen munkád folytatásához!
Anita

Angela írta...

Névtelen: Írj emilt: csomorika.a(kukac)gmail.com!

Anita: Köszönöm a biztatásodat! Igen, sajnos sok minden hiányzik a közoktatásból, ami segíthetne ezeknek a gyerekeknek. És igen, valami készül. Gabival sokat töprengünk, hogyan lehetne összefoglalni az ötleteinket :-)

Kósa Márta írta...

Angéla!
Csak ismételni tudnám a fentebb írottakat!
Megkezdtem a "kulcsározást" csoportomban. Igyekszem terjeszteni is, hogy a véletlen idetalálást jól kamatoztassam!
Többet mozgatom a kölköket, mint eddig és tudatosabban is!
Köszönöm!