2011. január 9., vasárnap

Összefüggés étrendünk és agyi képességeink között

Mit olvasok a neten?:
A Koppenhágai Egyetem kutatói a The American Journal of Clinical Nutrition című szaklapban számoltak be tengerimalacokkal folytatott kísérletek eredményéről.

Kiderült, hogy azoknál az újszülött tengerimalacoknál, amelyek nem kaptak elég C-vitamint, harminc százalékkal kevesebb az idegsejtek száma az agy hippokampális részében, és mérhetően rosszabb a térbeli memóriájuk is.

A kutatást vezető Jens Lykkesfeldt hangsúlyozta, hogy a tengerimalacokhoz hasonlóan az emberek is étellel viszik be a szervezetükbe a C-vitamint. Becsléseik szerint a nyugati államokban - így Dániában is - az újszülöttek öt-tíz százaléka szenvedhet C-vitamin hiányban.

Elképzelhető, hogy a tanulási nehézségeknek is az az oka, hogy a gyerekek életük legelső időszakában nem jutnak elég C-vitaminhoz - vélekedett a dán kutató, aki szerint ez elfogadhatatlan és tűrhetetlen, hiszen az állapotot nagyon könnyű megelőzni azzal, hogy a rizikócsoportba tartozó terhes nőknek és újszülötteknek táplálék kiegészítőben adnak vitamint.
Erről eszembe jutott, hogy tényleg- tényleg, ne felejtsem már el azokat az anyagokat, amelyek az idegrendszer és az agy működéséhez fontosak. Hiszen ha az általános egészséghez elengedhetetlenek, akkor nyilván éppen így kellenek a gondolkodáshoz is.
Összekeresgettem néhányat, amik bizonyítottan jót tesznek a tanulási képességeknek:

A C- vitamint ugye most olvastuk. Ha meg mégsem annyira így van, akkor sem veszítünk semmit, hisz ahogy már gyerekkorunkban is hallottuk, a felesleget egyszerűen kiürítjük.

Ott van a gingko biloba, ami elég erősen a figyelem középpontjába került mostanában. Állítólag serkenti az agy vérellátását, lassítja az öregedését, erősíti az emlékező képességet, illetve az idegsejtek közötti jelátvitelt.

Ott van néhány vitamin- az E vitamin illetve a B12 vitamin, de ezekből ritkán lép fel hiány, mivel nem is kell belőlük túl sok a szervezetbe. A B12 vitaminra például a vegetáriánusoknak kell igazán figyelni, a húsevőknél csak akkor lehet belőle hiány, ha valami felszívódási rendellenesség van valakinek.

A poszt végére hagytam a legfontosabbakat, az olajokat.

Mivel az agy több mint 50 %-ban esszenciális zsírsavakból áll, így fejlődése és működése jelentős részben azok szintjétől függ. Egyre több kutatási eredmény bizonyítja, hogy a többszörösen telítetlen zsírsavak különféle tanulási problémákat orvosolhatnak. Egyes magatartási zavaroknál, mint a hiperaktivitás és bizonyos szellemi betegségek esetén is terápiás segítséget jelenthetnek. Ezenfelül viselkedésjavító hatásúnak bizonyult az étrend kiegészítése ezekkel a zsírsavakkal. Az agyi idegpályák telítetlen zsírsavba vannak beágyazva, ha csökken a zsírszint, leesik az energiaszint és ez csökkenő teljesítményhez vezet. 
 
Sokat ígérőek az esszenciális zsírsavak a szellemi betegségek kezelésében is. Az esszenciális zsírsavak javítják a hangulatot és az enyhe depressziót. A kutatások arra utalnak, hogy a skizofrén személyek az esszenciális zsírsavak megemelt bevitele esetén kevesebbet hallucinálnak. A Tudósok egyre inkább meggyőződnek arról, hogy a szociálisan elfogadhatatlan viselkedés a rossz táplálkozás miatti rossz agyműködésre vezethető vissza. Így az esszenciális zsírsavak a legfontosabb kezelő szerré lépnek elő.

Mik ezek az esszenciális zsírsavak és hogyan juthatunk hozzájuk?

A zsírsavak omega-3 családja a sötét leveles zöldségekben, a dióban, a lenmagban és a lenmagolajban, hidegvizi halfajtákban – lazac, tonhal, pisztráng, óriási laposhal és szardínia – egyaránt előfordul.
Az omega-6 család elsősorban zöldségek olajában található meg, mint pl. a szójabab, kukorica, és a sáfrány.

Azt nehezen tudjuk követni, hogy az élelmiszereinkben mennyi ilyen jótékony tápanyag van, az viszont bizonyos, hogy az omega olajok már elérhetők minden gyógyszertárban és mindenféle egészségvédő hálózatokban.
Amúgy meg azzá leszel, amit eszel- így tartja a mondás. Az ételeink minőségéről mindenféle rémisztő dolgokat lehet hallani, épp ezért azt gondolom, mindenféle kiegészítők csak jót tehetnek. Az meg, ha az idegrendszert, az agy működését erősíti az ember akár saját, akár a gyereke esetében, csak jó lehet. Ezt a külső segítséget pedig már egészen sok forrásból meg tudjuk szerezni.


2 hozzászólás. Szólj hozzá te is!:

egy anya írta...

Ezen sokat gondolkoztam én is...mert egyrészt biztosan sok igazság van ezekben a teóriákban, másrészt viszont mesterséges beavatkozásnak érzem egy természetes folyamatba.
Annak idején, mikor a nagyobbakat szültem, (talán még most is?) nagy divat volt mindenféle magzatvédő vitaminokat szedni, aminek eredményeképpen elkezdtek a 4 kiló feletti babák születni. Az édesanyák nem tudták természetes úton megszülni őket, eléggé megszaporodtak a császármetszések a nagy babák miatt is.
Én inkább a sok friss gyümölcs-zöldség-hal fogyasztásban, és a mozgásban hiszek. :)

Angela írta...

Az én nagyobb fiam is elevites! :-) 4 kg 5 dkg volt a legidősebb, Ákos már normál súlyú (3,75, ha ez annak számít) Az viszont tény, hogy azokon a teleken, mikor pl. grapefruit cseppeket és átlagnál több c- vitamint esznek, soha nem beteg egyikük sem. Ezért gondolom, hogy nem lehet megalapozatlan a szellemi fejlődésre való kihatás sem. Bár a gingko biloba éppen egy olyan növény, aminek hatékonyságával kapcsolatban sok pro és kontra vélemény van. Amúgy tényleg jó a sok friss ezmegaz, de mondjuk a gyerekeim menzásak egész héten, és sokszor nem tud az ember kellően figyelni a megfelelő arányokra. Amit meg eszünk, arról sem tudjuk biztosan, hogy tényleg jó- e igazán. Szóval lehet gyűjtögetni érveket ide is, oda is.