2011. április 21., csütörtök

Jóanyu program- Szerda /Jé! Van férjem/


A harmadik nap témája még mindig a párkapcsolat. 
Tudjuk, hogy a nők túlterheltek. Valószínűleg te is az vagy. Persze, már észre sem vesszük, mert ez vált megszokottá (Mint a tanmesében, mikor a csacsi sóval megrakottan ballag az úton, s egy lovacska kocog el mellette: Jaaaj, te csacsi, hogy te milyen erős vagy! Hogyan bírod ezt  hatalmas súlyt a hátadon? Mire a csacsi meglepve néz fel: Súly? Milyen súly?). 

Szóval túlterheltek vagyunk jobbára még akkor is, ha ezt nem mindig érezzük a  vállunkon. Ha sorra veszed, mi  mindent kell megoldanod egyetlen nap alatt, méltán lehetsz büszke magadra. Egy mai nő gyakran azt sem tudja, hol áll a feje (tételezzük fel, hogy nem átlagon felül gazdag, nem veszi körül bejárónők hada, nem a hobbijával keresi a pénzt napi 4 órás munkaidővel és nem az ő gyerekei a legproblémamentesebbek a környéken). 
Nemrég olvastam egy cikket arról, hogyan rendeződik át a világ. A nők, akiket a társadalom belekényszerít, hogy egyszerre legyenek nők, anyák, pénzkeresők, olykor cégvezetők, vezessék az autót, rendezzék a család ügyeit és a házfelújítást, vagy éppen utánadobják a bombát a betörőnek (friss hír a lottózóban dolgozó nőről, aki a rabló után hajította a "bombáját")... Szóval ezek a nők kezdenek "túlságosan" határozottá válni. Majdhogynem férfiassá. Ezzel együtt a férfiak kezdenek elgyöngülni és behódolnak a kemény nőknek (a békesség kedvéért). Aztán kiderül, hogy egyik fél sem érzi jól magát ebben a szituációban.
De ne kanyarodjunk el az eredeti témától. Nem kell idáig eljutni. Az alap mégis az, hogy mindenki dolgozik a családban, sakkoztok a csekkekkel (ha nem ismered ezt a kifejezést, akkor örülj nagyon), húzod- vonod a gyerekeket, a háztartást próbálod rendbe tenni, szóval azt sem tudod, hol áll a fejed. Majd késő délután valaki rád nyitja az ajtót. Egy férfi áll a küszöbön. Ismerősnek tűnik- úgy is jön be, mint aki hazajön. Na, ő a férjed, aki amúgy 12 órát dolgozik naponta vagy azért, hogy kenyérre való legyen, vagy azért, mert olyan klassz pozícióban van, amit nem szeretne elveszíteni. Ő tehát megjön és ez azt jelenti, hogy kellene valamit tenni a párkapcsolatért is. 
Nem, ne ijedj meg! Nem fogom azt mondani, hogy teríts meg romantikus vacsorához, öltsd fel a legszebb tunikádat és lejtsél hastáncot előtte. Isten ments, hogy ilyet mondjak, hisz mára már éppen eleged van. Mindössze azt mondom, hogy vedd tudomásul, hogy ő azért van, hogy a terheiden könnyítsen, ahogy te is könnyíthetsz az övéin. Ez így nagyon sarkos persze. Nyugodtan tedd mögé az érzelmi kötődéseket, ha így jobban tetszik, mert a lényeg így is úgy is ugyanaz: ha megfeledkezel a kapcsolatodról, akkor egy idő után már nem lesz kapcsolatod. 

Én a beszélgetésre szavazok. Itt a hét közepe. Szánjatok egy órát egymásra, mikor leültök, beszélgettek, sétáltok egyet, vagy elmentek inni egy üdítőt valahová. Nem, nem otthon, mert az egészen más. Ott úgyis valami közbejön.
Most itt lehetne arról írni egy újabb posztot, hogy milyen nehéz egy pasival beszélgetni. Egy biztos: Ha azt szeretnéd, hogy végighallgasson, legjobb, ha már az elején elmondod neki, hogy nem arra vágysz, hogy megoldási javaslatokat adjon a problémáidra, egyszerűen szeretnéd elmesélni, mi minden foglalkoztat. Ha ezt nem teszed, könnyen belefuthatsz olyan szituációkba, amiktől azután kihullik a hajad. Jellemző például: Elmeséled, hogy a kerti tóba beköltöztek a békák és hallatlanul bosszantó, mikor éjjelente hangosan kuruttyolnak. Ráadásul aggódsz, hogy a szomszédok szólni fognak a lárma miatt.
Jó férj: Rendben, hétvégén leereszti a vizet a tóból, a szomszéd meg csak merjen szólni, majd akkor szól ő is a birkák bégetése miatt.
Vagy: 
Elmeséled, hogy aggódsz a munkád miatt, mert leépítések vannak. Neked ugyan még biztos a helyed, de azért szomorú vagy az elküldött kollégák miatt és az is megfordul a fejedben, hogy esetleg egyszer te is sorra kerülhetsz.
Jó férj: Javasolja, hogy áraszd el a cégeket az önéletrajzoddal, de annak is nézz utána a munkaügyi bíróságon, hogy milyen jogaid vannak, ha elküldenének.
Sorolhatnám azokat a helyzeteket, mikor a praktikus agyú férj öntudatlanul megállítja benned a beszélgetés fonalát, és azon kezdesz gondolkodni, hogy melyik barátnődet hívd fel egy kis "normális" (női) beszélgetésre. Tapasztalatok mutatják, hogy ez esetben egyszerűbb azt mondani: Drágám, nincs szükségem megoldási tervekre. Mindössze azt kérem, hallgass meg, bólogass nagyokat, meg a fejem is hadd hajtsam ide a válladra egy kicsikét. Hadd legyek nő, aki meghallgatást, megértést, nyugalmat talál itt nálad. Hadd tegyem már le a praktikust, a keményet, az okosat, a határozottat. Lehessek gyenge és mondhassam el, hogy mi van velem. Nem, ne mondd, hogy hogyan oldjam meg, hidd el, képes leszek rá, csak hallgass végig.
Aztán ha elmondtad a magadét, legjobb, ha megköszönöd, amiért képes volt meghallgatni. Hidd el, hatalmas kerek szemekkel fog nézni és nem fogja érteni, ez most mire volt jó. 

Látod, nem azt mondom neked, hogy mit tegyél te azért, hogy még a kapcsolatod is működjön. Fáraszt ugyanis, hogy mindig mindenütt azt olvasom, hogy te, mint nő hogyan fogd kezedbe a dolgokat. Légy anya, sikeres tényező a társadalomban, majd mikor mindezt megtetted, még tegyél azért is, hogy a párkapcsolatod működjön. Te gyújts gyertyát, főzz finom vacsorát, vegyél mozijegyet, menj el vele horgászni, légy szexi, sőt, reformáld meg az egész szexuális életedet! Én? Már megint én? Elnézést kérek. Lehetne olyat, hogy most egy kicsit rám is odafigyeljenek? Nem vágyom semmi egyébre, csak hogy beszélgessek valakivel. Lehetőleg a párommal.
Állítom nektek, a kapcsolatok többsége azért megy tönkre, mert a párok nem beszélgetnek, illetve nem úgy beszélgetnek, ami építő lehet. A nőknek másféle kommunikációra van szükségük, mint a férfiaknak és ez a másfajta beszélgetés csak a házasságok elején működik. A férfi akkor még szeretne többet tudni a nőről, ezért hajlandó hallgatni- meghallgatni. Később pedig azt szereti, ha csend van körülötte- netán őt hallgatják meg, így hát a nők többsége magára marad.
Legyen  azért a hétnek egy olyan szelete, mikor be van építve a kapcsolatépítő beszélgetés. Ezúttal ne te legyél, aki megoldja a dolgokat, aki alkalmazkodik, aki tesz azért, hogy minden rendben legyen, hanem legyen úgy, hogy te érezd jól magad. Ez aztán majd hozza magával az összes többit. A párod is jobban fogja érezni magát, ha te rendben vagy.

Hétfő:
  • Az elintézős napon tedd rendbe a gyereked dolgait. Küldd be a színházbérlet árát, vedd meg az új tornacipőt, csomagold el a hétvégi bulira vett ajándékot és hívd fel a családot, akikhez megy a szülinapozni, hogy tudd, pontosan mikor, hol várják. Legyen feltöltve a tolltartó és elcsomagolva az új adag festék, amit be kell vinni az osztályba. Némi előzetes munkát igényel a dolog, ugyanis érdemes a közös naptárba bevezetni a dátumokat, ügyeket még akkor, mikor napokkal a határidők előtt az orrod alá dugja az értesítést aláírásra.
Kedd: 
  • Apás nap. Vedd tudomásul, hogy a gyerekednek szüksége van az apjára, aki nem ugyanazt és ugyanúgy képviseli, amit te. Hagyd őket magukra és kíméld őket attól, hogy te teszed le az együttlétük alapjait. Hadd döntsék el, hogy betontömböket vernek szét légkalapáccsal, vagy gilisztákat gyűjtenek a szomszéd trágyarakásában. Legjobb, ha addig elvonulsz és élvezed, hogy ezúttal nem te irányítod a dolgokat.
Szerda:
  • Keress egy olyan időszakot a napban, mikor nyugodtan tudsz a pároddal beszélgetni. Menjetek el sétálni, vagy üljetek le egy kávézóban, vagy egyszerűen húzd ki a tévét a falból és szemtől szemben ültesd le. Kérd meg, hogy most úgy beszélgessetek, hogy ő csak figyeljen rád, bólogasson nagyokat, vagy hümmögjön, jelezve, hogy megértette, amit mondasz neki. Ne adjon tanácsokat, ne akarjon helyetted megoldásokat találni, csak hagyja, hogy elmondd, ami benned van. A beszélgetés végén sokkal jobban fogod magad érezni és boldog leszel, hogy van egy megértő, fantasztikus férjed, aki törődik veled és képes rád figyelni. Gyertyák, szexi fehérneműk és salsa leckék nélkül is többé válik a kapcsolat egy- egy ilyen beszélgetés után. És végre azt érezheted majd, hogy te vagy az, akire tényleg odafigyelnek.
Rutinok:
Reggel:
  • Szedd rendbe magad, fésülködj meg és ébreszd a gyerekeid fogmosás, illatosítás után.
  • Állítsd össze a reggeli rutint, melynek része a személyre szabott ébresztés, a nyugodt hangulat, a finom reggeli és az igazi uzsonna.
 Napközben:
  • Vizsgáld meg azokat az életköröket, amik jelen vannak a mindennapjaidban (pl. háztartás, család, munka, hobbi, alkotás, vállalkozás stb) és  nyiss nekik egy- egy kontrollfüzetet.
  • Legyen a napi ölelés- adag legalább 15- 20.
  • Szerezz be egy asztali, vagy falinaptárt, amiben ezentúl vezetitek a fontosabb eseményeket.
  • Bármikor, ha úgy érzed, ideje lazítani, dobj be valami zenét és rázzatok egyet!
Este:
  • Az utolsó puszinál erősítsd meg a gyereked abban, amiben jó volt és bocsásd meg a hibáit.
  • Este mondj magadnak 3 érvet, mitől voltál ma jó anya!
  •  Legyen a vacsora szertartás, ami mostantól állandóvá válik. Egy igazi sóderparti.
  • Alakítsd ki az esti rutint, ami támpontot ad a gyerekednek az esti lefekvéshez. Legyen világos neki, hogy milyen teendőkkel, milyen sorrendet követve kell eljutnia az ágyig és ezt mikorra kell teljesítenie.
  • A "leggyengébb láncszem kapjon egy plusz ölelést, hogy mindkettőtök lelki békéje helyére billenjen.
  • Kérdezd meg a nap végén a gyerekeidet, kinek mi volt a legszebb és a legkellemetlenebb esemény a napjában. Mondd el te is nekik a tiédet.
  • Igyekezz időben lefeküdni (legalább a héten egyszer). 

3 hozzászólás. Szólj hozzá te is!:

Névtelen írta...

OFF: http://www.wix.com/pedonline/ped#!palyazat

Kósa Márta írta...

Nem írnék ide most semmit, mert nem lenne illendő szavakkal tűzdelve. Beszélgetés úgy hiányzik, mint egy falat kenyér és más dogok is hiányoznak nagyon.
Ha megbocsátod kerge kis versemet biggyesztem ide, melyet egyik blogtársunk bejegyzése ihletett:


Anti vers anyák napjára


Szatíra az alábbi líra...


Apa olvas apa fúr
farag netezik
bömböl a tv míg
számolja a
nemlétező ebihalak lélegzeteit
bagózik közben rutinból morog-
nem látod drágám hogy most
éppen fejben alkotok?!

Anya hajt anya rohan
süt főz ragad a keze
várja a piszkos ruhák
növekvő hegye
a kád a csap
mosatlan edényhez a kefe
anya ráér
ezért nálunk
csak ő mosogat
s utána tisztára súrolja
a koszos csapokat

aztán kisiet a kertbe
összekapja a száradó ruhát
lecsippent kis levendulát
szed egy csokor petrezselymet
virágot locsol
s míg egy percre elidőzne
szeme távolban valahol
háta mögött
rekedtes hang szól:

Édesem főznél nekem kávét
még a gépnél maradok
te mindig oly korán elalszol
nekem egy fárasztó nap után
jól esik ha kicsit lazíthatok.

Gabi írta...

30 éve élek a párommal, tudom , miről beszélek. Úgy gondolom, soha, egy családtagunk sem fogja azt mondani, "ugyan, anyukám , üljél már le, biztosan fáradt vagy, ne süssél sütit!" Nekünk magunknak kell úgy kialakítani az életünket, hogy jusson napi 15 perc saját magunkra. Amire érdemes volt várni egész nap. Mert akkor majd elolvasom a Nők Lapjában azt a cikket, megkóstolom az új teát,elolvasom a leveleimet stb.Ki kell lépni a ránk ragadt szerepekből.Egy családtag sem boldogabb, ha lemosva ragyognak az ablakok,anyuka viszont csak zsémbeskedik. ( A néma mártír sem jobb)Nem akkor vagyunk Jóanyuk, ha feladjuk magunkat. Elő a lánykorban imádott horgolással, a régen el nem olvasott könyvvel!
Napi NEGYED ÓRA.