2011. június 27., hétfő

Naplóírás, emlékgyűjtés. Jó- e nyáron tanulni?

Azon elmélkedtem, mióta kitört a vakáció, hogy mennyiben és mikor és hogyan lehet olyan elfoglaltságokat becsempészni a napokba, amik valamelyest előkészítik a jövő évet, illetve megakadályozzák a nagyfokú felejtést a szünet idején. Bobinak van mit erősítenie. Elég zavaros év áll mögötte, lássuk be. Kivettem az iskolából, hogy egy nyugodtabb, lassabb tempójú tanulást biztosítsak neki, majd pont az év végi hajtás elején vissza kellett vigyem, mert képtelenség volt megoldani az itthoni oktatást. Ott maradt egy húzós iskolában minden segítség nélkül. Sikerült az éve, nem arról van szó, de teli vagyok lelkifurdalással, mert minden igyekezetem ellenére nem tudtam neki biztosítani a megfelelő segítséget. 

A bizonyítványosztás után egy nagy adag fagyi mellett beszélgettünk arról, hogy szükséges a nyáron erősítenie néhány tantárgyból.. 
Matekból, nyelvtanból (!!!), szövegértésből.

Arra gondoltam, fokozatosan és játékosan fogom bevezetni a tanulást, ám túl sok csel nem szükséges, nincs nehéz dolgom Bobival. Nagyon erősen motiválja, hogy ősszel bizonyíthasson. 
Nyári elfoglaltság gyanánt bevezettük a naplóírást a fiúknál. Nekem nem újdonság ez a fajta elfoglaltság, életem nagy részében írtam naplót (valaha még tollal, könyvekbe), így tudom, hogy az egyik leghasznosabb, amit az ember a kifejezőkészség, a rendezett gondolkodás és a rendszeresség fejlesztéséért tehet. A két kicsinek 5 mondat a napi norma, a hatodikosnak 10, ám ezt általában átlépik. Annál azért mozgalmasabbak a napjaink, hogy 5- 10 mondatban össze lehetne foglalni őket. Lehet a szöveghez rajz is- ettől még szebbek a bejegyzések. 

Azt gondoltam, majd utálni fognak a fiúk érte, de meglepődve tapasztalom, hogy annyira nem is. Néha nehezen látnak munkához, mégis örömet ad nekik, hogy átgondolják az előző napjukat. 

Próbáljátok ki, hátha nálatok is beválik. Kisebbek rajzolhatnak arról, ami történt velük, és anya ceruzával mellé tudja írni, mit is akar a kép megörökíteni. A nagyobbak pedig életkorukhoz mérten írják meg a leglényegesebb gondolataikat.

1 hozzászólás. Szólj hozzá te is!:

Angela írta...

Jézus! Most látom, hogy ha a képpet kinagyítja valaki, akkor olvasható is az írás. Szóval, hogy értsétek: ESOES HAZ = SOS ház, vagyis az SOS falu ifjúsági háza, ahol én ugyebár segítő nevelő vagyok. Ott voltunk és az SOS fiaimmal voltak a "focipáján" (mondom, hogy a nyelvtan az gáz!)
Arról is úgy írnék egyszer, hogy mennyire jó dolognak látom, hogy a kamasz- kisfelnőtt gyerekek együtt vannak a saját gyerekeimmel. Kölcsönösen vannak jó hatással egymásra, illetve sokat tanulnak egymástól. Nagyon nagy ajándék, hogy bekerülhettem ide. Remélem, a "gyerekeimnek" is :-)