A blogot olvasva nekem úgy tűnik, az asperger szindróma enyhe formája akár fel sem tűnik az emberek nagy részének- esetleg annyiban, hogy ezeket az embereket csodabogárként fogadják- vagy nem fogadják el a többiek, viszont ők maguk nehezen tudnak beilleszkedni a környezetükbe. Gyerekként pedig rémálom lehet nekik az élet.
2011. június 16., csütörtök
Elfogadni önmagam- blogajánló
Igaz, mostanában a tanulással foglalkozó cikkek kissé lecsökkentek az oldalon (hamarosan pótoljuk), de azért egy percig se feledjük, hogy alapjában véve van itt egy olyan vonal, ami a másképpen gondolkodó, másképpen tanuló gyerekek világát próbálja megérteni, vagy segíteni. Ehhez a vonalhoz illeszkedik alábbi ajánlóm is:
Nagyon érdekes blogra bukkantam, melyet egy asperger szindrómával küzdő fiatal nő ír a saját életéről, problémáiról.
A blogot olvasva nekem úgy tűnik, az asperger szindróma enyhe formája akár fel sem tűnik az emberek nagy részének- esetleg annyiban, hogy ezeket az embereket csodabogárként fogadják- vagy nem fogadják el a többiek, viszont ők maguk nehezen tudnak beilleszkedni a környezetükbe. Gyerekként pedig rémálom lehet nekik az élet.
A blogot olvasva nekem úgy tűnik, az asperger szindróma enyhe formája akár fel sem tűnik az emberek nagy részének- esetleg annyiban, hogy ezeket az embereket csodabogárként fogadják- vagy nem fogadják el a többiek, viszont ők maguk nehezen tudnak beilleszkedni a környezetükbe. Gyerekként pedig rémálom lehet nekik az élet.
Nekem egy újabb lecke arról, hogy soha semmi nem az, aminek látszik. Mindig mindennek oka van, és csakis úgy érdemes élni, ha ezeket az okokat felkutatjuk és elfogadjuk. Talán nincs is olyan helyzet a világban, mikor bármi fölött nyugodt lelkiismerettel ítélkezhetnénk.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
0 hozzászólás. Szólj hozzá te is!:
Megjegyzés küldése