2011. június 23., csütörtök

Késhegyig

Mostanában a 22 éves fiam folyamatosan bocsánatot kér tőlem. Mióta látja, hallja és elszenvedi 14 éves öccse dührohamait. Amikor egy kamasz agyát elborítja a tesztoszteron. Nagyfiam ilyenkor elképedve kérdezi meg tőlem, ő is ilyen bolond volt-e? Mert, ha igen, nagyon sajnálja és el sem tudja képzelni, hogy éltem túl a serdülése éveit. Hát, nehezen, édes fiam.



A középsővel azért más a helyzet, mert ő egészen kiskora óta edzett engem, komoly kiképzésben részesültem, így mostanra elég jól veszem az akadályokat. A napokban egy eladó nyugtázta elégedett mosollyal, hogy nem a boltban ütöttem agyon a gyereket, nem kaptam sírógörcsöt, amiért nyilvánosan beszólt nekem, dehogy...ennél sokkal szörnyűbbet csináltam : mosolyogva odaléptem hozzá, átöleltem, megpusziltam( !!! mások előtt!!!), és jó hangosan azt mondtam: "Nagyon szeretlek." Ezt még sokáig megemlegeti a szemtelen kutyája!

A legemlékezetesebb sztori óvodásélete első napján történt. Az óvónénik úgy döntöttek, nem kívánnak pityergő anyukákkal és kezelhetetlen helyzetekkel bajlódni, így rögtön első nap ott kellett hagynunk a gyereket és délutánig az óvoda környékére sem mehettünk. 4 órakor bevágtattam, bezsebeltem az óvónénik dicséretét az okosügyesaranyos gyerekemről( nem tűnt fel, hogy mindenkinek ugyanazt mondják), majd a kicsihez fordultam: -No, hogy érezted magad?

"Majd a kocsiban megbeszéljük."-válaszolt halkan és sokat sejtetően a 3 éves. Azonnal leizzadtam.

Az autóban halkan és nagyon nyugodtan ( ilyenkor mindig lehetett tudni, hogy fölösleges vele vitát nyitni, mert már döntött) ennyit mondott:

-Én ide többet nem jövök. Ezek engem hülyének néznek.

-???

-Nem adtak kést.

-Kééést? Mit akartál faragni?

-Nem akartam faragni. Enni akartam.Kanállal nem lehet elvágni a húst. Harapjam, mint egy kutya?!

-De, gondolom, elvágták neked..

-Nekem ne vágják el. Én nagyfiú vagyok. De ezek csak a nagycsoportosoknak adnak kést. Ide többet nem jövök.

Így történt, hogy szeptember 2-án megkerestem a vezető óvónőt és írásban nyilatkoztam, hogy vállalom a felelősséget a gyerek késhasználatáért.

Ezek után nekem már nem tud meglepetést okozni egy kis 14 éves tesztoszteron gombóc. Számítok az agyament ötleteire és igyekszem megvédeni saját magától. Közben pedig minden eseménytelen napért hálát adok az égieknek.

0 hozzászólás. Szólj hozzá te is!: