2011. július 6., szerda

Van nekem egy kalapom...


Ezerrel közeleg a kánikula. Azon filóztam, mi is lehetne a megfelelő védelem, ha kimegyünk a szabadba. Nálunk ez nem kérdés. A napszemüvegeket elvesztik, eltörik a fiúk (és én is), éppen ezért nem szívesen veszek olyan igazán jó minőségűt. Hogyan lehet akkor védeni őket a sugárzástól? 
Nálunk a kalap és a sapka a nyerő. A szemnek árnyékot tart, a fejet védi a napszúrástól és ami a legjobb benne, hogy mindeközben kifejezi viselője egyéniségét. Mostanság kimondottan divatos sapkát, kalapot hordani, mégis érdemes odafigyelni, hogy gyerekünk milyet választ, ha úgy tetszik, milyet mer feltenni- ez sokat megmutat gyerekünk egyéniségéből. A trendet követi, vagy szívesen választ valami extravagánsat? 

És te? Mered vállalni önmagad egy forró júliusi napon? Mered vállalni a kalapot, ami tetszik neked? Vagy inkább feltűnés nélkül tűröd a meleget?

Jobb oldalon találsz egy közvélemény kutatást, ahol nyomhatsz arra egy szavazatot aszerint, hogy te hogyan vélekedsz erről a témáról. No, persze, a szavazással egy időben akár játszhatsz is, főképpen, ha szeretnél egy gyönyörű nyakéket nyerni enigmától.

Tegyünk valamit, hogy ez a nap más legyen:

Próbáld ki, milyen az, ha valami különleges kalapban sétálsz végig a városon! Jó teszt arra nézve, meddig mész el abban, hogy más légy, mint a tömeg!

2 hozzászólás. Szólj hozzá te is!:

Névtelen írta...

azért ez mennyit elmond a közhangulatról, az országról, a városról, hogy külön merészség kell ahhoz, hogy valaki kicsit is kitűnjön, vagy egyáltalán, hordjon valamit, amit szeretne hordani :-(((
azért a kalap kapcsán jut eszembe, mert egy angliai magyar bloggernél olvastam, hogy elkeseredett ezen, a beszólásokon stb, amikor hazament, és szépen lassan inkább beolvadt vissza. Angliában az égvilágon senkinek szeme se rebben, tök mindegy, mit veszel fel.
nekem muszáj a nyakam, tarkóm is takarni a napon, mindig, különben migrént kapok seperc alatt, úgyhogy bizony igazi muzulmán kendő valami érdekes módon megkötve, és szerencsés vagyok, mert soha nem érdekelt, hogy kilógok, nem azt hordom, mint mindenki más.
Füles

Angela írta...

Imádom, mikor Londonról látok fotókat, filmeket. Hol vagyunk mi ahhoz a felvilágosultsághoz és elfogadáshoz, ami ott uralkodik? Mondjuk, Pesten sétálni is egészen felemelő ahhoz a kisvároshoz képest például, ahol én élek. Nálunk még mindig kell bátorság ahhoz, hogy kitűnjél a tömegből.