Memoriter könnyű tanulása- mozgás és fantázia

Újra memoriter, tartalom és társai, amik gyakran izzasztó feladatok, és még akkor is okozhatnak nehézséget, ha a gyerkőcnek amúgy semmi gondja az iskolával.

Ha meg aztán gátolja ez meg az!... Na, az kész katasztrófa.

Mi marad meg a fejében? És meddig? Milyen passzban van éppen, és attól függően hogyan tudja elrakni az infókat?

Egy figyelemzavaros gyerek információi esetlegesek. Megtanulsz vele valamit vért izzadva, és reggelre kiderül, hogy csak mozaikok maradtak a fejében. Vagy még akkor is tudja a leckét, ám az iskolai kikérdezéskor bestresszel (de szép szó!), és nem tud semmit mondani.

Hogyan segítsem, hogy tényleg maradandó legyen a tudása?

A versekhez nálunk a lapbook vált be leginkább, amiről találsz ITT anyagot, és még EZ is az.

Egy lapbook elkészítése elmélyíti a tudást, nyilván a többféle tevékenység által. Nagyon jó ötletet adott Virág, mikor javasolta a vers ritmusára menetelést, miközben keresztmozgással ütögeti a térdét a gyerek (tehát bal kézzel jobb térdet csapja, majd fordítva). Többszörösen megerősítő ez a módszer: a keresztmozgás  mindkét agyféltekét bekapcsolt állapotban tartja, tehát az info jobban megragad, a masírozás pedig alapgyakorlat akkor, ha valakinek bizonytalanok a dominanciái (vagyis keveredik a jobb kéz- jobb láb- jobb szem- jobb fül dominanciája a bal oldallal. Avagy fordítva. Lényeg, hogy az a jó, ha a dominancia minden szempontból egy oldalra esik). Egyetlen gyereknek sem árt, ha masíroztatjuk, ha viszont bizonytalan a laterális dominanciája (úúú, de tudományos!), kész áldás a menetelés.

Van aztán a tartalom megtanulása.

Mikor Bobi először hozott haza ilyen leckét, a jeges veríték kivert. Hogy fogjak hozzá? A "kétségbeesés" megszülte a megoldást.

MOZGÁS!

Egész egyszerűen eljátsszuk a mesét (először is én játszom el), miközben mondjuk. Legjobb persze, ha vicces is a dolog, mert Bobi szereti, mikor idétlenkedek mondjuk búbos pacsirtaként a rezgőfüvet ráncigálva. Amúgy is a nevetés a legjobb tevékenység. Ha ezt a tanulással tudod kötni, nyert ügyed van. Játsszuk együtt is a mesét, majd ő egyedül! Meglepően gyorsan képes a tartalmat megtanulni ezzel a módszerrel, s később mozgás nélkül is jó arányban felidézi.

Jön azután egy külön bónusz arra az esetre, ha hosszú, egybefüggő szöveget kell tanulni. Jó, ez most nem éppen Bobi feladata, másodikban szerencsére még nem itt tartanak, viszont Ákos mesemondóra készül. Nagyon nehéz, archaikus szövegezéssel tanulja A halál és a vénasszony című mesét.

Először elkészítettük a szereplőinket és a jelentős jeleneteket gyurmából. Nem akarom különösebben indokolni, hogy miért. A gyurma jó, szép, a gyerekek imádják, és túlságosan keveset használják, pedig rengeteget segít abban, hogy megszeressék az elmélyült munkálkodást. Ha jó témát adunk nekik, feltűnően hosszú ideig nagy szeretettel tudnak dolgozni ezzel az anyaggal.

Amíg gyurmázik, a mesét többször elolvasom neki. Néha bekapcsolódik, de ez nagyon nehéz, mert ugye döntően a kezére figyel, közben pedig a  szájára is kell.

Mikor ezzel megvagyunk, beállítjuk a jeleneteket, majd nagyjából elmondja a történetet.

Most jön a neheze, ami - majd meglátod- egyáltalán nem nehéz.

Végy egy nagy kartonlapot, és kezdd el gondolatkörönként a rajzolást, valahogy így:

És a szöveg, amit így elkészítettünk:

"Hol volt, hol nem volt, volt hát a világon egy igen-igen vén asszony, aki öregebb volt az országútnál, vénebb volt az öregisten kertészénél. Ez a vénasszony sohasem gondolt arra, még akkor se, mikor már a hamut is mamunak mondta, hogy egyszer még meg is kéne ám halni. Hanem ahelyett úgy dolgozott, úgy lótott-futott a gazdagság után, csetlett-botlott, sepert, kotort, az egész világot el akarta nyelni, pedig nem volt senkije sem, akkora se, mint az öklöm. De volt is ám az igyekezetének láttatja, mert utóvégre úgy megszedte magát, úgy meghizakodott, hogy jobban se kellett, volt is annak a házánál kisfejsze, nagyfejsze."

Minden lényeges részletet jelölünk valahogy, aztán  úgy mondja a mesét, hogy közben az ujjával mutatja, éppen hol tart. Az agy rögzít, úgyhogy meglepő hamarsággal kép nélkül is menni fog. A legjobb, ha a rajzok is a gyerek ötletei alapján készülnek, hisz a saját elméjének a képeit nyilvánvalóan könnyebben megjegyzi (micsoda lényeglátást és kreativitást igénylő feladat ez!).

A módszer leírása sokkal hosszabb, mint a megvalósítás. A gyurmát a hétköznapokban akár ki is hagyhatod, hisz általában kevés az időtök. Ezt én is inkább azért tettem bele, mert a hétvégébe belefér, és tényleg nagyon szeretik a fiúk. A rajzolás- eljátszásnál jobbat viszont én még nem találtam a gyors és pontos memorizálásra.

Akkor aztán felírták az ajtóra, hogy "holnap"

Félelmében bebújt a mézes bödönbe.

Azután  bebújt a dunnába.

Látod, megint ott tartunk, hogy mozgás és sokféleség. A gyerek agyának ez a legfontosabb.Mozgasd őt és mutass neki több lehetőséget a tudás megszerzésére, akkor ébren tudod tartani a figyelmét, és meglepődsz majd, milyen könnyen célba értek. Ez a bekezdés a meséből, amit fentebb látsz, szerintem megtanulhatatlan egy 9 évesnek. Persze, ez túlás, nem megtanulhatatlan, de annyira sok időbe telik, hogy közben belefárad és utálni fogja. Ha pedig nem örömmel tanulja, ez gátolni fogja abban, hogy megjegyezze. Ákos maga is meglepődött, mennyire egyszerűen fejébe ment így a történet.

Ami jön: Együtt főzünk- fejlődés nap mint nap.
Azután pedig tényleg felkerül a fejlesztő torna második hónapja.

A játék továbbra is folytatódik! Mindenki megkapja a jövő hét elején az e- bookot a szorongás természetéről és oldásáról, a KI AZ ÉN GYERMEKEM? kérdéseket, és a három bizalomjáték leírását.