2010. december 19., vasárnap

Karácsonyi készülődés és egy ajándék! Nem! Kettő!


Őrületes munkában vagyunk. A napjaink túlzsúfoltak, bárhogy szeretnénk másképpen intézni, mégis este van, mire hazaérünk. Hogyan is készülhetnénk az ünnepekre úgy igazán ilyen körülmények között? Ilyenkor, hétvégén tudunk kicsit mélyebben foglalkozni a készülődéssel.
Nagyfiamék cédulázós karácsonyt tartanak. Elvileg kedden ajándékozzák meg egymást, de állítólag az osztály jó része már pénteken átadta  az ajándékokat. Ráadásul erőteljes anyagi ráfordítással intézték, így a gyerek- bár nem ezt beszéltük meg- az összes zsebpénzét elköltötte mindenféle íróeszközökre.
Jól neki is ugrottam, mikor kiderült az értelmetlen költekezése, mire a könnyeit nyelve kinyögte, hogy nem nagyon volt más választása, ha nem akart teljesen beégni a többiek előtt. Egy ezres, amit jó hosszú idő alatt összegyűjtött, kiugrott az ablakon a közösség nyomása miatt. Ezzel egy időben mi már kitaláltuk, mi az, amit valójában szeretne adni a srácnak, és ezt ma el is készítette (újabb 500 Ft).
Most epésen megjegyezhetném, hogy eközben ő egy kártyalapot kapott valakitől, akinek még a nevét sem hallottam soha. Nem jegyzem meg, mert egyrészt még ott a kedd, a hivatalos ajándékozós nap, másrészt pedig tudjuk a szabályt: adni jobb, mint kapni :-). Hmmm, viszont tudjuk azt is, hogy igen kellemetlen helyzeteket szülhet az ilyen kihúzgálós- ajándékozós próbálkozás a gyerekeknél, már csak azért is, mert még felnőttként sem egyszerű olyan valakit megajándékozni, akit alig ismersz, vagy esetleg éppen hogy utálsz. Az meg ugye nem törvényszerű, hogy az osztálytársak szeressék egymást, így hát mindig van olyan, aki az ilyen osztálykarácsonyon nagyon rosszul jár.
Mikor tanítottam, próbálkoztam én is ezzel a kihúzgálóssal, de mindig meg is bántam, mikor láttam a csalódott arcokat. A cél viszont szent- a közösség építése-, és talán van is olyan közösség, ahol megvalósul ebben  játékban. Lényeg, hogy mi készítettünk ma egy ilyet:

Ő egy angyalka, akinek a belsejében egy csomó gumicukor várja az ügyest, aki majd kihalássza. Egy dugóra pingpong labdát húztunk, ebből lett a fej, vékony szivacslapból a szárnyak, melyeket csillámmal és gyöngyökkel díszítettünk. Már csak azon izgulok, hogy a fiúban, akinek fiam szánja, legyen még annyi "gyerekség", vagy legyen már annyi humorérzék, hogy örüljön egy ilyen kis mókának. Kamaszok, úgyhogy teljesen kiszámíthatatlanok.
Nagy fába vágtam a fejszémet, mikor arra vállalkoztam, hogy idén a hógömbök is felkerülnek az ajándékozási listámra. Hát, nem könnyű feladat, és voltak a készítés során olyan pillanatok, mikor azt gondoltam, feladom.
Még az hagyján, hogy megszerkeszted, kitalálod, mit szeretnél belülre, beszerzed a desztillált vizet, a glicerint, a szigetelő ragasztót és egy jópofa üveget... Hanem aztán hozz össze olyan képet, ami arányos, elfér az üvegben, mégsem túl kicsi... Találd el, hogy a glicerin elég legyen, ezzel együtt ne túl sok. Pont olyan legyen, hogy a csillámok finoman tudjanak mozogni a folyadékban... Hmmm, na, ne félj, a kínaiak könnyebben elintézik a gyáraikban a hógömböket, ahol gyerekmunkásokat alkalmaznak "munka és tanulás" programnéven... Hamarabb megoldják ezt, mint én, aki hosszú órákat pepecseltem ennek az egy "gömb"nek az elkészítésével!
De sebaj, mert mindig van egy első, és a második már könnyebb lesz bizonyosan. Muszáj, hogy könnyebb legyen, mert itt várakoznak a jelentkezők (kedvesebbnél kedvesebb figurák -mindannyian egy- egy történet főszereplői), akik szeretnének beköltözni az én kis álomvilágomba.

Van itt azután egy karácsonyi lapbook, ami szintén hosszú ideje várakozik arra, hogy elkészüljön. A hosszas előkészítés annak volt köszönhető, hogy próbáltam olyat előállítani, ami sokszorosítható és könnyebben használható, mint a kézimunkával készültek:


Fejlődök én is, ám ennek ára van. Azt gondolom, sokkal izgalmasabb olyan tanulási segédeszközöket használni, amelyekbe együtt keresünk a gyerekekkel képeket és kézzel írjuk, festjük, rajzoljuk őket. Ez a mostani gyönyörű lett, mégis kicsit úgy éreztem magam, mintha iskolában lennék és tanítanék. Minden előregyártott dolog kicsit instanttá válik és lezárja a kreativitás útjait. Úgy állítottam össze a tevékenységeket, hogy az elkészítés közben olvasás, írás, párosítás, szövegértés- elemzés egyaránt legyen benne. Mellé persze kis rajz és technika is becsúszik nyírással, rajzolással, ragasztással, origamival. Egy számomra teljesen új karácsonyi mesét tartalmaz, valamint az ünnepkörhöz kapcsolódó hagyományokat ismerteti meg a gyerekekkel.
Nos, az elkészítés töredék idő alatt megvolt ahhoz képest, mint az előzőeké, így egyre inkább azt gondolom, hogy igenis, használható- lenne- akár iskolában is a lapbookozás (még ilyen instant módon is :-) ).

A lapbook letölthető. Szerkesztés- ügyileg még hagy kívánni valót maga után, mert mire a worldből docs lett, szétcsúszott benne minden. Ettől függetlenül el tudjátok érni  

illetve aki worldből tudja inkább olvasni, az letöltheti 

Még karácsony előtt el is készülhet, ha szívesen foglalkoztok vele.

Emellett újabb játékot hirdetek, egyben kérem a segítségeteket, hogy ismert lehessen az oldal. Jövő szerdáig (dec. 22. ) tart a játék, s itt jelentkezhetsz rá az alábbi módon:

Hagyj itt nekem kommentet és jelentkezz a Figyelj rám! oldal Facebookos rajongói táborába.
Ha nem vagy a Facebookon, akkor népszerűsíts az iwiwen, vagy a blogodon, vagy írd be magad az állandó olvasókhoz. /Ez utóbbi nagyon szépen mutat itt oldalt, szeretem is, de ezúttal a Facebookos- iwiwes- blogos ismertetésnek örülnék, hisz az oldal hamarosan költözik (Igen, az új évben megújulunk mi is!), és oda már nem vihetem magammal úgysem az állandó olvasók funkcióját :-(/


A játék nyereménye egy csodás hógömb, hozzá pedig egy igazán szép karácsonyi mese lesz. A mese személyre szabottan a gömbhöz fog passzolni, egyszeri és megismételhetetlen. Együtt fogjuk megálmodni a fiaimmal.
A gömböt és a történetet a játékra jelentkezők között sorsoljuk ki 22- én este, majd másnap postázzuk, s 24- én a Jézuska már ki is szállítja a nyertesnek.
Ha szeretnél tehát egy szépséges gömböt, kérlek, segíts nekem, hagyj kommentet a nickneveddel és jelzést arról, hogyan népszerűsíted a játékot, vele együtt az oldalt.

Ps: Ne feledjük el, nagyon sok gyerek vár segítségre és megértésre, így minden szülő és pedagógus, aki akár egyetlen gondolatot talál itt, amit ezeknek a gyerekeknek a hasznára tud fordítani, már előrébb mozdítja a helyzetüket. Éppen ez a célom.
És persze az, hogy valakit az olvasóim közül megajándékozhassak :-).

17 hozzászólás. Szólj hozzá te is!:

Monika írta...

Szomorú ami a fiaddal történt....:( Úgy örülök,hogy az enyémek már kinőtték az iskolapadot és nincsenek ezek a kötelező nyavalyák....
Nehéz....

Játékot hírdetsz??? Hűűűű! Nagyon kedves vagy!
Itt komment, Facebook,blogom....csinálom.:)A mese izgat a legjobban.:)))

Angela írta...

Nagyon szép ám a gömb is. A fotó az egy nagy nulla a valósághoz képest.

kissniki írta...

letöltöttem a karácsonyi lapbook-ot, nagyon tetszik! egyetlen bajom vele, h csak jövőre tudjuk megcsinálni a gyerekekkel :( mert ez nem jó csoportmunkában, az az igazi, ha utána mindenki haza tudja vinni a magáét! fél nap alatt pedig nem tudok 25 gyereknek fejenként 13 oldal színeset nyomtatni.
a háziállatos első lapbook-unkon szerencsésen túl vagyunk. 3 hetes gyűjtőmunka előzte meg, naponta szóltam a gyerekeknek miatta, de megérte! rengeteg kép, toll, szőr, még gyapjú is volt, amit fel tudtak használni. a te szavaiddal élve ez egy instant lapbook lett: a legfontosabb dolgokat előre összeszedtem és kinyomtattam nekik. egyrészt, h ne az írással teljen az idő, másrészt, h minden fontos dolog felkerüljön. mondanom sem kell, h ennek ellenére voltak csoportok, akik alig használtak belőle, mindegy, a lehetőség ott volt:) a gondom az egésszel az idő volt, egy teljes délelőttünk ráment, bemutatással együtt 4 óra. mivel gurulós osztály vagyunk, rugalmasan megoldottam, a matek aznap elmaradt és kivételesen kihagytuk az udvari levegőzést is. de egy normál osztályban nem tudom, hogy menne...
képeket küldök priviben.
a régi követőidnek nincs valami játék? én már múltkor teljesítettem ezeket a feltételeket.

bringa írta...

Szeretnék én is nyerni, és népszerűsítek is mindenhol:)
A hógömb nekem is izgatja a fantáziámat, de túl macerásnak találtam:)

Angela írta...

kissniki: Rád bízom, hogyan segítesz nekem, a neved már bizonyosan bekerül a kalapba :-)Nem tudnál küldeni fotót a lapbookról? Nagyon kíváncsi vagyok, hátha nekem is adna ötletet.

kissniki írta...

angela: elküldtem. sajnos sok a homályos közte, vacakol a gép. ami talán nem látszik: háziállatokkal kapcsolatok találós kérdések, a megfejtést vagy borítékba tették, vagy valamelyik csoport felsodorta a papír végére, amit ki lehet hajtani vagy felhajtották. volt csapat, akik tollból fészket építettek és abba tették a tojáshéj mozaikot.
én az előző játék óta is folyamatosan népszerűsítelek, igaz már csak kis körben. amit olvasok nálad, mindig küldöm tovább annak a kollegának, akit érint, és akiről tudom, h tényleg használná, nemcsak körberöhögne (mert sajnos olyan is akad). szóval a teljes oldal ment a fiam tanítójának, és még két másik alsós kollegának (az egyikről azt hiszem írtam, h csinálja a gyerekekkel ezt a tornát tavaly óta lelkesedésből). a középkor a felsős törisnek (ő biztos fogékony rá, hetente küldi a suli honlapjára a letölthető óravázlatokat, h ezzel is segítse a gyerekeket), meg még két magyaros.
elég nagy az iskola, még próbálkozom másnál is..

Agi írta...

szia! iwiwre szívesen kiteszlek, mert tényleg hasznos a blog! legalábbis én sokat tanulok belőle, bár az én gyerkőcöm még kicsi. Nagyon tetszik a szemlélet, ahogy hozzáállsz a kisfiad neveléséhez, ezért csak olvassák mások is.

ezzel az ajándékozós dologgal egyezik a véleményünk. Még az én iskolás koromban is ez ment és utáltam! Főleg ilyen módon, hogy nincs iránymutatás az ajándékokra nézve.
Én a tanár helyében ha már így akar karácsonyozni, tuti, azt mondanám, hogy csakis sk. dolgot lehet egymásnak adni és nem pénzért vettet!
Ez lehet akár egy szép rajz vagy egyéb, a gyerekek által készített munka. (csodálkozom is, hogy egy pedagógusnak erre nincs érzéke, hogy ez így ilyen formában nagyon nem jó???)

erdoseva55 írta...

Ez nagyon érdekes és izgalmas,mivel pedagógus vagyok érdeklődve figyelek Rád!
Szép karácsonyt kívánok Nektek!

Névtelen írta...

Én csak "szájról szájra" módon népszerűsítelek, mivelhogy nincsen blogom, nem vagyok a facebookon. Jó olvasni téged, mindig erőt merítek itt, no meg ötleteket. Nem nagyon mrítem ki a feltételeidet, de szívesen játszanék. Orsi

Angela írta...

kissniki: Köszönöm! A népszerűsítést is meg az ötleteket is. Minden szülőnek nagyon örülök, de legjobban a kollégáknak. Úgy érzem ugyanis, hogy jelenleg éppen a határon állok. Látom ugyanis a szakmai dolgokat is, de jobban vagyok szülő. És minden gyerekért megéri ezzel foglalkozni. Ha én itt irkálok és ennek hatására valahol jobban sikerü egy nap, akkor az a legjobb :-)

Éva: Köszönöm, fentebb írtak éppen úgy szólnak neked is, mint Nikinek.

Orsi: Mit is mondhatnék? Hát persze, hogy beteszünk a kalapba!

Angela írta...

Ági: Azt hiszem, a jó szándék vezérli a pedagógusokat az ajándékozós játékkal. Olyan ez, mint van az a svéd gyermekvers, hogy a felnőttek azt hiszik, elég összeterelni két alkalmas korú gyereket és azok automatikusan barátok lesznek. Nohát. Mi is azt gondoljuk, hogy majd kihúzgálják egymát és ajándékoznak. Aztán meg csodálkozunk, hogy titokban elcserélik a cédulákat.

Norina írta...

Hát, igen, az ajándékozásról nekem is szinte csak negatív élményem van... Amíg táncoltam (bár már az se ma volt, kb. tíz éves voltam), húztunk táncon is. Kihúztam egy kislányt, saját kézzel készítettem neki ajándékot, erre mindenki kinevetett... Jövőre meg a Tanárnő már feltételnek szabta a saját kézzel készítést, aztán azt se tartotta be mindenki.
Most öcsém (mivel fiút húzott, és nem akartam megkockáztatni) vásárolta, vagyis inkább én választottam. De legalább örültek neki (ha már ő nem is az övének).
Nekünk meg ma délután lesz ajándékozás...

Én is szeretnék részt venni a sorsolásban, FaceBookon népszerűsítettem, hátha valakit érdekel majd, mert én nagyon sokat tanultam az itt található dolgokból :)

Angela írta...

Köszönöm! Már érdemes elkészíteni a gömböt :-)

Kata írta...

Ó, eltűnt a tegnapi kommentem... Elrontottam valamit?
Neveznék. :) Írtam rólad az iwiw-en és egy rövidkét a blogomon.

Gabi írta...

Elbűvöl a kreatívitásod, Angéla:)

Kata írta...

Közben az is eszembe jutott, mi volt még az elveszett kommentben. Az, hogy nagyon örülök a karácsonyi lapbooknak! Köszönöm, hogy megosztottad ezt is! Nem ugyan ebben a formában, mert (ingyen) nyomtatni idén már nem tudok, de fel fogjuk használni, és úgy tervezem, hogy a két ünnep között elkészítjük a mi kis kreatív karácsonyi lapozónkat.

Vike írta...

Szeretnék játszani veled. Csábító a hógömb és a mese is.
Az elmúlt hetekben vadásztam a szép hógömbökre. Sajnos egyre kevesebb bennük a hó! Régebben szebbek voltak - szerintem. Ha el tudnám készíteni saját kezűleg, az ízlésem szerint alakíthatnám. Nagyon jó ötlet, hogy elkészítetted.
A karácsonyi lapbook is tetszik, de már csak jövőre kerül rá sor.
Már rég rendszeres olvasód vagyok - ez a feltétel teljesítve. Ami a népszerűsítést illeti szóban terjesztem én is a szülők között a blogodat, valamint kiteszem a játékfelhívást a blogomra.