Madárlesen- Hogyan óvjuk a madarakat és embertársainkat?

Köszöntelek Benneteket az Új Évben. Rengeteg terv van a tarsolyomban, melyek nagy részről Ti is értesülni fogtok, hisz pontosan ezzel az oldallal van összefüggésben mindaz, ami előkészítés alatt áll. Bár tegnap nem voltam internet közelben, most szeretnék mindenkinek  boldog 2011- et kívánni és megköszönni, hogy olvastok és népszerűsítitek az írásaimat.

A tél hirtelen szakadt ránk, és a gyorsan jött nagy hideg sürgetővé tette, hogy gondoskodjunk kerti barátainkról.Minden évben szoktunk a madaraknak élelmet kitenni, idén egy picit csúszott ez, de jobb későn, mint soha, így néhány napja felszereltük a kertünket etetőkkel. Néhány órán belül már hemzsegtek a madarak a ház körül, mely bizonyítja, hogy számítottak rá, hogy idén is megtelnek a házikók. Mikor azonban megérkeztek a harkályok és a szajkók is, rájöttem, hogy az egyszerű magok nem fogják jóllakatni a több száz szárnyast. Szereztünk hát hájat és nekiálltunk madárkenyeret készíteni.

Ledaráltuk a hájat, majd jó sűrűn elkevertük magvakkal.

Meg kell jegyeznem, hogy döbbenetes volt szembesülni vele, hogy a napraforgó és a köles ára tavaly óta több, mint duplájára emelkedett, ezáltal annyi madár etetése, mint ahány nálunk összegyűlik, bizony lassan luxussá válik. Ezért is jó, ha hájba keverjük a magvakat, hisz a zsíros falatok laktatóak az éhezőknek. 

A madárkenyeret kitettük a fagyra hűlni, majd mikor gyurmázhatóvá vált, gömböket görgettünk belőlük.

Egy nagy krumplis zsákot csíkokra vágtunk, és egy vastag zsineggel hurkába fűztünk. Ezekbe tettük a labdacsokat, melyeket elkötéssel különítettünk el. A maradék madárkenyér műanyag tepsikbe került, ahonnét ki tudják csipegetni a madarak.

Jelenleg három harkály, két szajkó, széncinegék, meggyvágók, tengelicek, őszapók és verebek járnak hozzánk. Rengeteg időmet elveszi, hogy figyelem őket, de nagyon jó érzéssel tölt el, hogy biztonságban tudhatom őket- már ami az étkezésüket illeti.
Míg figyeltem a jövés- menést az etetők körül, arra gondoltam, hogy ez remek lehetőség a madár- állat és embervédelem tudatosítására, hisz beszélgethetünk a költöző és maradó madarakról, illetve azokról a lényekről, amelyek kiszolgáltatottak az embernek, így a mi felelősségünk, hogy a téli napokat átvészeljék.
Egy ilyen gondolatkörből pedig könnyedén eljuthatunk odáig, hogy a társadalmi felelősségről beszéljünk, amivel az utcán élő, vagy nehéz sorsú embertársainkra kell figyelnünk.
Ezek fontos kérdések.



Ehhez a beszélgetéshez készítettem el egy iránymutató feladatlapot, amit akár lapbookként is értelmezhetünk, hisz a részeit akár fel lehet ragasztani színes kartonlapra.  Ha csak így dolgoztok vele, színeztek és beszélgettek, már akkor is sokat segít a madarak jobb megismerésében illetve a szociális érzékenység fejlesztésében.

A Téli madárles letölthető INNÉT.