2011. július 24., vasárnap

Pindurtábor- 4. nap

A tábor negyedik napja a piacon kezdődött. Remek élmény ennyi gyönyörű gyerekkel végigsétálni a nagyikorú árusok között. No, nem feltétlen a minimum 20- szor elhangzó "Mind a magáé?" kérdések miatt (Micsoda hülyeség ez! Nem gondolkodnak az emberek? Hogyan lehetne 8, szinte egykorú gyerek egyetlen emberé, mikor véletlenül sem hasonlítanak egymásra? Nem vagyok én Kate Gosselin!), inkább azért, mert nagy rajongásukban egy egész ebédre való zöldséget- gyümölcsöt ajándékoztak a pindurosoknak. Kellett is, mert fontos feladatunk volt, hogy a különféle zöldségeket, gyümölcsöket megismerjük, megkülönböztessük. Az a legjobb, hogy már eleve a fogalom is nehezen behatárolható. Mit nevezünk zöldségnek és mit gyümölcsnek? Ti gondolkodtatok már ezen? Én bajban voltam, így inkább utánanéztem. Elvileg ami virágból fejlődik ki, azt gyümölcsnek nevezzük (termés), tehát gyakorlatilag a paradicsom és az uborka, vagy akár a tök is gyümölcs, míg a növények bármely zöld része a zöldség.



Kíváncsi vagyok, vajon a táborozók közül hányan keltettek ezzel az információval meglepetést otthon. Mi mindenesetre gyümölcssalátát készítettünk tízóraira.
 A gyümölcsök feldarabolása után tejes dobozból készítettünk tárolót a salátához. A dobozt elvágtuk, kimostuk. Dekupázs lakkal gyűrt színes papírból kapott borítást, majd a postaládánkba kilószámra bedobált reklámújságokból vágtuk ki azokat a képeket, amelyeket szintén dekupázzsal ragasztottunk a tálkákra.
Természetesen zöldségeket, gyümölcsöket  kerestünk.
Délután a néhány nappal ezelőtti dobozkák is új értelmet nyertek. Az egész napon át szakadó eső előcsalta a csigákat, így csigadoktor rendelőt nyitott a fürdőben. Eleinte nem értettem, mi ennek a pontos oka, ám hamarosan kiderült, hogy csigadoktor célja az volt, hogy bekukkantson a csigák házába. Azt hiszem, ideje volt helyre tenni, hogy miért is hordja a hátán a csiga a házát. Alaposan megdöbbent a társaság, mikor megtudták, hogy bizony ezek az élőlények ott tartják a legfontosabb szerveiket. 
Innét már adta magát a téma: A szarvacskák, a csiga mozgása, a szaporodása, és a legizgalmasabb: ott, az a fekete hurka, ami kijön belőle, az a kakija? Jééé, a kakija! Besz...t a csiga!

 
Ahogy a hazaindulás közeledett, a gyerekek soha nem látott lelkesedéssel készítették újra a PET palackos dobozkákat,  majd tettek bele ennivalót és szőnyeget, hogy azután boldogan vigyék haza... teli tömve a nyálkás lakókkal.

Ez a nap sem telt hiába.



Napi gyerekszáj: 

"- A kutyád szokott kakilni?
- Biztosan, de én sose látom, mikor. Nem egy kakilós kutya (ez én vagyok és éppen Loláról nyilatkozom)
- Nem szoktad látni? Hát lesd meg!- Itt gondolkodik és nézegeti a kutyát. Majd megszólal:
- Ha nem kakil, akkor minek neki segg? (úgy tűnik, ez örök téma) háhááá! Nem kell neki segg!"

"- Neked hány csigád van? Nekem négy. Kettőt otthon elengedek, de kettőt megtartok és nevelem.
- Kettőt?
- Igen, hogy ne legyen egyedül.
- Nekem csak egy van. Nagyon nehéz ám több csigáról gondoskodni! (Ő az egyke, míg a másik kislánynak a táborban is ott a testvére)"

Ha tetszik, kérlek, hogy add tovább:






0 hozzászólás. Szólj hozzá te is!: