Villanások, pillanatok, emlékek, történetek. Az alábbi szereplők és esetek NEM a képzelet szülöttei.
1. Tihany, tél a nyárban. Esős, hideg, barátságtalan parkoló. Vinnyogó kislány, nem akar templomot nézni, nem akar az autóban maradni, nem akar menni, nem akar maradni. Nem akar. Apuka egyre dühösebben sziszeg, a tesó egyre távolabb húzódik( van már tapasztalata, nyilván), anyuka csöndben ácsorog. Majd apuka megtalálja a megoldást.Megfogja a kb. 10 éves, kb. 40 kilós gyerek karját és a földre löki, így már teljes 90 kilójával magasodik fölé fenyegetően.
A nagy fiam azt mondta, odamegy és megüti a pasast . Én rendőrt kerestem a tekintetemmel...
Te mit tettél volna?
2. Orvosi rendelő, hétköznap délelőtt. 3/4 órája várok a soromra lázasan, betegen.Az elmúlt években szerencsére csak jogosítvány miatt fordultam meg itt, de most kutyául vagyok. Ekkor érkezik orvoslátogató hölgy, széles mosollyal és feltartóztathatatlanul bevágtat előttem. Mikor kifelé jön jó 20 perc múlva, csöndesen tájékoztatom, hogy , ha ezt a vesegyulladást túlélem, panaszt teszek az alapellátásnál és a betegjogi képviselőnél.
Te mit tettél volna?
3. Őrségi biciklitúra. Leküzdve egy 4 km-es emelkedőt, kifulladva, kifáradva belépek az 5 házból álló falu "Bioszálló"-jának büféjébe, ahol a hölgy közli, menjek ki, mert zárva vannak. Rövid, barátságos vita után ( nem ő tehetett róla, a tulajdonos utasította, egy házaspárt már elküldött előttem) mondtam, nincs harag, a lehetőségei a következők:
-Főz kávét, megisszuk, fizetünk, itt sem vagyunk.
-Megadja a tulaj számát.
-Odahívja a tulajt.
-Előveszi a panaszkönyvet.
Te mit tettél volna?
4. Kamasz fiam 3 barátját vittem magunkkal a családi nyaralásra. Egyikük velünk utazott a Balatonra. A fiúk által egyeztetett időpontnál 25 perccel hamarabb hozták,mi még a nagy bevásárláson voltunk. Apuka kirakta a házunk előtt a kölyköt a csomagokkal, majd elhajtott. Se a nyaralás előtt, sem az egy hét alatt, sem azóta nem tiszteltek meg a szülők egy bemutatkozó-érdeklődő-köszönő telefonnal.
Te mit tennél?
-gabi-
Bejegyzések
1 hozzászólás. Szólj hozzá te is!:
1. totálbrutál szülőkkel nekem is volt dolgom sokszor, legutóbb pont ma reggel. A rendőr "nem tesz semmit, amíg vér nem folyik", én testi adottságaimból kifolyólag nem teszek semmit. Viszont jó hangosan kinyilvánítom a véleményem. Ma reggel néhány idősebb hölgy is ott volt az esetnél, megjegyzésem után erősen elkezdtek bólogatni, és folytatták. Hát a pali látszólag nem hallotta, de én láttam, hogy pirul a füle. Tudom, hogy ez semmi neki, de ha eleget hallja talán elindul vmi...
2. pont így jártam 2 éve. Én is csak akkor megyek dokihoz, ha már haldoklom, akkor így volt. Hát én nem átallottam felállni és közölni, hogy én vagyok a következő, nem érdekelte és bement. Na nekem sem kellett több bementem én is. Ő elkezdte a mondandóját, erre én is és ő annyira meglepődött, hogy elhallgatott. Nyertem :)
3. beszéltél volna a tulajjal. Általában az alulfizetett beosztottak jogosan frusztráltak.
4. örüljön a gyereked, hogy neki nem ilyen szülei vannak. Lehet nektek is jobb, hogy nem találkoztatok vele és hívja a gyereked többet hozzátok a barátját, szokja milyenek a törődő szülők :)
Megjegyzés küldése